Amikor a technológia túl jól működik
A szerencsejáték történetében időről időre felbukkannak olyan gépek, amelyek működésük vagy hatásuk miatt túlléptek a „megengedett” határokon. Olyan nyerőautomaták ezek, amelyek nemcsak nyereményt, hanem botrányt, vizsgálatot, sőt, betiltást is generáltak. A cikkben olyan magyar és nemzetközi példákat vizsgálunk meg, amelyek túl hatékonynak, túl addiktívnak vagy épp túl manipulálhatónak bizonyultak – így végül el kellett tűnniük a nyilvánosság elől.
A magyar eset: „csilingelő ördög”
A kilencvenes évek közepén, a rendszerváltás utáni joghézagok időszakában, Magyarországon elárasztották a vidéki presszókat és kocsmákat az olcsó, importált nyerőgépek. Ezek között volt egy típus, amelyet a játékosok csak „csilingelő ördögként” emlegettek. A gép különlegessége az volt, hogy rendkívül sűrű nyereményelosztással működött – azaz gyakran adott vissza kisebb összegeket, ezzel folyamatosan „játékon tartva” a játékost.
A probléma nem is annyira a nyeremény mértéke, hanem a pszichológiai hatás volt. A gép effektjei – gyors pörgetés, intenzív hangok, szinte hipnotikus ritmus – kimutatható módon megnövelték a játékidőt és a játékos impulzivitását. A legnagyobb veszélyt az jelentette, hogy ezek az automaták gyakran iskolák közelében, vagy fiatalkorúak számára is hozzáférhető helyeken működtek.
Néhány év alatt annyi panasz, sőt önkormányzati bejelentés érkezett, hogy a hatóságok példát statuáltak: a gépet hivatalosan betiltották, és megsemmisítési eljárás alá vonták. Több száz darabot foglaltak le országszerte.
A nemzetközi botrány: a „Red Box 21”
Egy másik hírhedt példa az Egyesült Államokból származik. A „Red Box 21” nevű gépet egy nevadai gyártó fejlesztette, és azzal reklámozta, hogy mesterséges intelligencia segítségével tanulja a játékos szokásait. Bár a gyártó ezt pozitívumnak szánta – „a gép alkalmazkodik a játékos stílusához” –, a valóságban a gép csökkentette a nyerési esélyt, ha a játékos túlzottan sikeresnek bizonyult.
A program algoritmusa lényegében büntette a következetes stratégiát: ha egy játékos hosszú ideig ugyanazt a sémát követte és jól szerepelt, a gép fokozatosan változtatta az oddsokat ellene. A botrány akkor robbant ki, amikor egy technikus kiszivárogtatta a szoftver egy részletét, amely bizonyította a manipulációt. Az ügy bírósági perhez vezetett, majd a Red Box 21 gépeit visszahívták és bezúzták.
Miért kellett betiltani őket?
A közös jellemző ezekben a gépekben nem pusztán a hibás működés, hanem az, hogy szándékosan vagy mellékhatásként túl mély pszichológiai kötődést alakítottak ki a játékosban. Egy idő után nem a pénznyeremény vált motiváló tényezővé, hanem a gép által kialakított állandó stimuláció. Ez a típusú viselkedés nagyon hasonló volt a klasszikus függőségi mintákhoz, amelyet a szakértők már nem tekintettek „ártatlan szórakozásnak”.
Amikor egy gép nemcsak szórakoztat, hanem ural, az már nem technikai eszköz – hanem társadalmi kockázat. Ezért volt szükség a szabályozások szigorítására, és a botrányos automaták eltüntetésére.
Ami megmaradt: legenda és tanulság
Ma már kevesen emlékeznek pontos típusokra, de az idősebb generáció játékosai néha még előveszik a sztorit: „volt egy gép, ami mindig visszaadott… aztán egyszer csak eltűnt.” A betiltott nyerőgépek emlékké váltak, egy korszak lenyomataként, amikor a technológia és a szabályozás nem haladt kéz a kézben.
A tanulság? Nem minden gép ártatlan, még ha annak is tűnik. És néha a legtöbbet „adó” gépek veszik el a legtöbbet – csak nem mindig pénzben.
