A kaszinók világa – minden fény és luxus mögött – rendkívül precíz pénzügyi gépezetként működik. Minden zseton, minden kifizetés, minden váltás nyomon van követve. Legalábbis a felszínen. Mert vannak esetek, amikor egy tranzakció túl pontos, túl szabályos, túl… tiszta.
És éppen ez az, ami gyanút kelt.
A „tiszta” játékos, aki nem játszik
Képzeljük el: egy vendég belép a kaszinóba, vásárol egy jelentősebb összegben zsetont, körülnéz, esetleg leül egy-két géphez, de alig játszik. Egy óra múlva visszasétál a pénztárhoz, és a zsetonjait beváltja készpénzre. A tranzakcióról hivatalos blokkot kap – és most már van egy igazolása arról, hogy az összeget „nyereményként” kapta.
Ez a módszer – leegyszerűsítve – a zsetonmosás alapja.
Miért pont zseton? Miért pont kaszinó?
A kaszinók egyedülálló pozícióban vannak:
- A készpénz zsetonná, a zseton pedig újra készpénzzé alakulhat, gyakran ellenőrzés nélkül, ha a játék nem érte el a hatósági bejelentési küszöböt.
- A játéktérben nincsenek banki tranzakciók, csak belső mozgások.
- A pénz „forgatása” megtörténhet játék nélkül is, ha valaki ügyesen vált, majd vált vissza.
A kaszinó ilyenkor technikailag nem sérti meg a törvényt – de az adatok, a viselkedés, és a minták alapján mégis felfigyelhetnek egyes szereplőkre.
Hogyan zajlik egy tipikus zsetonmosási kísérlet?
- Bejuttatás: A játékos (vagy megbízott személy) nagyobb összegű készpénzzel érkezik, és zsetonra váltja.
- Látszatjáték: Néhány kör, minimális kockázattal – cél: legitim jelenlét.
- Kivonás: A fel nem használt zsetonokat készpénzre váltja. A pénztárnál igazolást kérhet a „nyereményről”.
- Továbbmozgás: A pénz ezután „tisztának” tűnik – akár bankba, akár másik országba, akár vállalkozásba kerül.
A kaszinók válasza: megfigyelés és profilozás
Bár a módszer nem új, a kaszinók is fejlődtek.
- Minden zsetonmozgást loggolnak, főleg 1000 euró / dollár / font felett.
- Arcfelismerő rendszerek figyelik, hogy ugyanaz a személy hányszor vált be és ki anélkül, hogy valóban játszana.
- Viselkedéselemző algoritmusok keresik azokat a mintákat, amelyek játékaktivitás nélküli pénzforgatásra utalnak.
- A biztonsági jelentések gyakran tartalmaznak olyan személyeket, akik „gyanúsan alacsony kockázat mellett forognak nagy összegekkel”.
Egyes kaszinók – különösen magas kockázatú régiókban – belső listát vezetnek azokról a vendégekről, akik szokatlanul tisztán játszanak.
Léteznek belső szűrők is
Bizonyos kaszinók automatikus riasztási küszöböket állítanak be:
- Például ha valaki három egymást követő napon több mint X ezer egységet vált be, majd vissza, játék nélkül, az riasztást generál.
- Ha egy vendég túl gyakran kér „nyereményigazolást”, de nem játszik, szintén megfigyelés alá kerülhet.
- A személyzet külön kiképzést kap arra, hogy felismerje a „semleges játékos” viselkedési mintázatát – vagyis azt, aki látszólag csinál valamit, de valójában csak jelen van.
Mi történik, ha lebukik valaki?
A legtöbb esetben nem nyílt konfrontáció történik, hanem:
- A kaszinó megtagadhatja a zsetonok visszaváltását, ha gyanúsnak találja a tranzakciót.
- Bejelentést tesznek a pénzügyi felügyeletnek (pl. NAV, IRS, FinCEN stb.).
- A játékos feketelistára kerülhet, és a kaszinók megoszthatják egymással az adatokat.
- Súlyosabb esetben bűncselekmény gyanújával nyomozás indulhat.
Zárszó
A kaszinók világa sokak szemében még mindig a gyors pénz és a szabad készpénzforgalom terepe. De a valóságban a legapróbb gyanús mintát is figyelik – és azok a tranzakciók, amik túl szabályosnak, túl „tisztának” tűnnek, gyakran jobban felkeltik a figyelmet, mint a hangos játék.
Mert a zseton is beszél – ha elégszer megforgatják.
