A pókerasztaloknál a játékosok egymás szemét figyelik, a kártyáikat rejtegetik, és a legapróbb rezdüléseket próbálják olvasni. De van egy másik, ritkán látott nézőpont: a személyzeté. A krupiék, teremfelügyelők és pincérek sajátos képet kapnak a játékosokról – nem a leosztások alapján, hanem a viselkedésükből, stílusukból és emberi oldalukból.
A „tiszta játék” mesterei
A személyzet szívéhez közel állnak azok a játékosok, akik mindig udvariasak, tiszteletben tartják a szabályokat, és nem veszítik el a hidegvérüket egy rossz leosztás után sem. Ők azok, akik csendben ülnek, figyelnek, és mosolyogva gratulálnak a győztesnek – még akkor is, ha épp ők buktak el egy nagy kasszát.
A szórakoztatók
Nem mindenki érkezik pusztán a győzelemért. Vannak játékosok, akik képesek az egész asztalt felvidítani egy-egy poénnal vagy történettel. Ők a személyzet kedvencei, mert a velük töltött műszak sosem unalmas. Egy krupié mesélte: „Volt egy törzsvendég, aki minden este más színű cilinderben ült le játszani, és minden hívásnál viccet sütött el. Az asztal körül mindig hallatszott a nevetés.”
A „láthatatlan” profik
A kaszinós dolgozók gyakran tisztelik azokat a profikat, akik nem hivalkodnak. Ők nem csinálnak nagy jeleneteket, nem panaszkodnak, és soha nem próbálják meg „tanítani” a krupiét vagy a kezdő játékosokat. Csendben teszik a dolgukat, figyelnek, és úgy kezelik a személyzetet, mint egyenrangú partnereket.
A bőkezű törzsvendégek
A borravaló sosem kötelező, de a személyzet számára hatalmas gesztus. Azok a játékosok, akik megnyernek egy nagy kasszát, majd odacsúsztatnak egy zsetont a krupiénak, vagy egy kör italt rendelnek az asztalnál dolgozóknak, hamar a kedvencek közé kerülnek. Nem a pénz miatt, hanem mert ez a gesztus a tisztelet jele.
Az emlékezetes pillanatok
A kedvenc játékosok közé gyakran azok kerülnek, akik valamilyen különleges pillanat részesei voltak. Lehet ez egy drámai visszatérés a veszteségből, egy születésnapi meglepetés az asztalnál, vagy egy váratlan nyeremény, amit a játékos örömkönnyekkel köszön meg. A személyzet számára ezek a pillanatok teszik emlékezetessé a műszakot.
A tükör másik oldala
A „pókerarc a tükörben” nem csak a játékosok arckifejezéséről szól. A személyzet számára ez egy emlékkönyv: ki volt kedves, ki volt tiszteletteljes, ki hozott mosolyt egy hosszú éjszakán. A kedvenc játékosok nem feltétlenül a legjobb pókeresek – ők azok, akik emberként is nyomot hagynak maguk után.
