A magyarországi kaszinók világa kívülről egységes és hivatalos képet mutat: fényűző helyszínek, szabályozott működés, ellenőrzött szerencsejáték. A felszín alatt azonban egy másik, kevésbé látható rendszer is működik – ez pedig a nem hivatalos tiltólisták világa. De vajon léteznek-e közös, megosztott feketelisták a magyar kaszinók között? És ha igen, hogyan működnek?
Mit jelent a „feketelista” a kaszinók világában?
A feketelista egy olyan belső adatbázis vagy nyilvántartás, amely azon személyeket tartalmazza, akiket egy adott kaszinó nem kívánatos vendégként kezel. A kizárás okai lehetnek:
- kártyaszámolás,
- csalásra utaló magatartás,
- agresszív vagy zavart viselkedés,
- visszatérő pénzmosási gyanú,
- vagy egyszerűen a „túl nagy nyerési széria”.
A feketelisták nem nyilvánosak, nem hatósági jellegűek, mégis meghatározzák, ki léphet be és ki nem. Magyarországon sincs ez másként.
Létezik-e egységes, országos feketelista?
Hivatalos, állami szinten koordinált tiltólista jelenleg nem létezik a kereskedelmi kaszinók között. Az SZF (Szerencsejáték Felügyelet) ugyan fenntart egy úgynevezett „önkorlátozási nyilvántartást”, ahová azok kérhetik felvételüket, akik szeretnék kizárni magukat a szerencsejátékból. Ez azonban önkéntes alapon működik, és nem ugyanaz, mint a kaszinók által vezetett belső tiltólisták.
Azonban a gyakorlatban létezik informális együttműködés. A kaszinók – különösen a nagyobb, hálózatba szerveződött egységek – megoszthatják egymással a problémás játékosokra vonatkozó információkat, főként, ha az illető komolyabb visszaélés gyanúját kelti. Ez a kommunikáció nem hivatalos, de annál hatékonyabb.
Ki kerülhet fel a listára?
Magyar kaszinókban az alábbi személyek kerülhetnek feketelistára:
- Csalási kísérletben lebukott személyek: például chipcsere, szándékos félrevezetés, vagy tiltott eszköz használata.
- Túl jól teljesítő játékosok: például kártyaszámolók, akik hosszú távon előnyt szereznek a ház ellen.
- Viselkedési problémák miatt figyelmeztetettek: ittas állapot, botránykeltés, személyzettel szembeni tiszteletlenség.
- Álcázott megfigyelők lebuktatott próbálkozói: akik belső működést próbálnak feltérképezni vagy más játékosokkal együttműködnek.
Egyes esetekben elég egy egyetlen incidens, máskor hosszabb megfigyelési periódus előzi meg a döntést.
Hogyan történik a megosztás?
A közös lista nem egy országos adatbázis formájában létezik. Inkább belső biztonsági vezetők közötti informális csatornák mentén történik az adatcsere – telefonon, e-mailen vagy zárt rendszereken keresztül. A kaszinók nem hivatalos szövetsége keretében a problémás személyek adatai – például név, születési idő, fotó – könnyen továbbíthatók más egységekhez.
Ez különösen gyakori olyan városokban, ahol több kaszinó működik egymás közelében (pl. Budapest, Győr), vagy ahol külföldi játékosforgalom is jelentős.
Mi történik, ha egy tiltólistás személy másik kaszinóba próbál bejutni?
Amennyiben a kaszinók között valóban történt adatmegosztás, és az illető felismerésre kerül:
- a beléptetésnél udvariasan megkérik, hogy távozzon,
- esetenként nem mondanak konkrét indokot, csupán annyit közölnek: „A ház fenntartja a jogot a belépés megtagadására”,
- biztonsági feljegyzés készül az eseményről, és a személy figyelőlistára kerül.
Jogilag a kaszinók ezt megtehetik, hiszen zárt, privát szolgáltatók, amelyek saját házirendjük alapján dönthetnek a vendégek kizárásáról.
Összegzés
Bár nincs hivatalos országos feketelista a magyar kaszinók között, a háttérben egy informális, mégis hatékony adatcsere-rendszer működik. A kaszinók – különösen a nagyobb hálózatok – saját érdekeiket védve figyelik, ki jelenik meg az asztaloknál, és ha kell, csendben, de gyorsan reagálnak. A játékos csak annyit lát, hogy „ma nem játszhat” – de a döntés hátterében egy egész biztonsági apparátus áll.