Vannak játékosok, akiket mindenki ismer névről, és vannak, akiket mindenki ismer látásból – de senki sem kérdezi, honnan jöttek, vagy hová tartanak. Az utóbbi kategóriába tartozik az a középkorú, elegáns nő, akit a főváros három különböző kaszinójában is ismernek. Minden nap megjelenik – csendben, kiszámíthatóan, mindig ugyanazokkal a mozdulatokkal. A személyzet csak „a háromszoros” néven emlegeti.
Rutinból épített titok
Nem keres feltűnést. Nem visel hivalkodó ruhákat, nincs drága ékszer a kezén, és sosem beszélget. Egy kis fekete bőr kézitáskával érkezik, amelyet mindig a bal oldalára helyez, és amelyből elővesz egy noteszt – amit soha senki nem látott kinyitva.
Első kaszinó: délelőtt, még a déli forgalom előtt. Pontosan 11:05-kor érkezik, beül egy bizonyos sarokgéphez, és csak 23 percet tölt ott. Nem többet. Második hely: délután három körül. Harmadik: este, a forgalom csúcsidőszakában, de mindig egy csendesebb gépsorra ül.
A gépválasztás nem véletlen
A három kaszinóban három különböző típusú nyerőgépen játszik, de mindig az adott típus ugyanazon sorszámú gépén. Az egyik kaszinóban ez egy klasszikus, háromtárcsás retró gép, a másikban egy modern, bónuszkörös típus, míg a harmadikban egy progresszív jackpotos szekció tagja.
A kaszinók személyzete is csak találgat:
„Nem a gépek fizetnek neki mindig. Nem arról van szó. Inkább úgy tűnik, mintha keresne valamit – vagy valakit.”
Egy másik alkalmazott szerint: „Túl pontos. Túl kiszámítható. Olyan, mintha figyelne valamit, nem csak játszana.”
A taktika – ami nem csak a játékról szól
A nő minden alkalommal ugyanannyi pénzt vált, mindig ugyanabban az értékben. A pörgetései között 5 másodpercet vár, minden egyes alkalommal. Mintha valamilyen belső algoritmust követne, amit csak ő ismer. Nem figyel más játékosokra, nem reagál a környezetre, nem mutat érzelmet a nyereménynél sem.
A legfurcsább: soha nem próbálkozik új géppel. Még ha a szokásos le van foglalva, inkább vár. Vagy sétál egyet – és visszatér, amikor szabad lesz.
Figyel vagy megfigyelés alatt áll?
Vannak, akik azt állítják, hogy a nő egy korábbi kaszinódolgozó, aki valamilyen rejtett algoritmust próbál tesztelni. Mások szerint ő maga végzi a megfigyelést – nem a gépek, hanem a játékosok miatt. Megint mások szerint saját veszteségeit próbálja visszaszerezni módszeres kitartással, és a három kaszinós rutin a pszichológiai egyensúlya része lett.
De mindez csak találgatás. A valóságot – ha van ilyen – senki sem tudja.
Mi történik, ha kihagy egy napot?
Érdekes módon, amikor egy alkalommal három napig nem jelent meg, mindhárom kaszinóban szóba került a hiánya. Többen kérdezgették a személyzetet, és egy másik vendég megpróbálta elfoglalni az egyik gépét – de csak egy órát töltött ott, és végül veszteséggel távozott.
Amikor a nő visszatért, nem szólt semmit, nem reagált a kérdésekre – de a noteszét aznap tíz másodpercig nyitva hagyta.
Zárszó: Taktika vagy üzenet?
A nő, aki naponta három kaszinóban is játszik, lehet, hogy egyszerű játékos. Lehet, hogy matematikai mintát követ, vagy emlékeket keres. Lehet, hogy figyel valamit, amit mi nem látunk, vagy talán ő maga a kaszinók tesztje – egy élő algoritmus a zsetonok világában.
Egy dolog biztos: a kaszinók világában nem mindig az nyer, aki megnyeri a játékot. Néha az, aki érti, hogy mi zajlik igazából.
