A legtöbb kaszinó fényárban úszik. Neonfények, luxusberendezés, elegáns vendégek, turisták és szerencsevadászok hömpölygő forgataga. De van egy hely Budapest belvárosában, amely sosem került fel a hivatalos térképre. Egy hely, amelyről csak suttogva beszélnek azok, akik tudnak róla. Ezt a helyet csak egyetlen néven ismerik: „A KÖR.”
Nincs tábla. Nincs bejárat. Nincs nyoma.
A „KÖR” nem szerepel semmilyen cégnyilvántartásban kaszinóként, nincsenek róla hivatalos fotók, sem promóciók. A bejárata – ha nevezhetjük annak – egy lezárt, fekete ajtó a belváros egyik átlagos bérházának udvarában, ahol a postaládák fele már évek óta üres. A ház lakói nem beszélnek róla, vagy úgy tesznek, mintha nem tudnának semmiről. Egyes pletykák szerint az ajtón túl egy lift várja azokat, akik ismerik a pontos jelszót. Egy lift, ami egyetlen gombbal rendelkezik, és az is lefelé visz – mélyen a föld alá.
Tagfelvétel csak meghívással – és figyelő tekintetekkel
„A KÖR” tagja nem lehet akárki. A belépéshez egy meghívás kell – de még az sem elég. A tagoknak állítólag többszörös háttérellenőrzésen kell átesniük, mielőtt egyáltalán beléphetnek az első „körbe”. Ez a legkülső szint, ahol még csak figyelik őket. Viselkedés, pénzkezelés, reakciók, etikett – minden számít.
Aki átmegy a vizsgán, azt feljebb – vagy inkább lejjebb – engedik. Mert „A KÖR” nem egy szimpla terem. Ez egy zárt világ, több réteggel. Minden szint befelé halad, és egyre szűkül. Mint egy céltábla, ahol a középpontot csak a kiválasztottak érhetik el.
Mi folyik odalent?
A bennfentesek szerint a kaszinó klasszikus játékokat kínál: póker, rulett, baccarat. De nem a szokásos módon. Itt nem a pénz az igazi tét – hanem az információ. Egyesek szerint „A KÖR” asztalainál olyan adatok, üzleti titkok és kapcsolatok cserélnek gazdát, amelyek értékét nem lehet forintban vagy euróban mérni.
Több forrás is állítja, hogy a középső szinttől kezdve tilos a mobiltelefon, nincs wifi, nincs térerő. A krupiék némák, az arcfelismerő rendszer pedig mindenkit nyilvántart. A játékok menete sokszor előre le van egyeztetve – nem a szerencséről szólnak, hanem arról, ki mutat gyengeséget, és ki hajlandó túl sokat kockáztatni.
Kik játszanak „A KÖR”-ben?
Politikusok, üzletemberek, jogászok, művészek – és néha azok is, akiket nem ismer senki, de valamiért mégis mindenki tudja, hogy fontosak. Egy egykori biztonsági ember – aki állítólag évekkel ezelőtt dolgozott a kaszinó egyik legkülsőbb körén – azt mondta:
„Olyan arcokat láttam ott, akikről a híradóban csak a szalagcímek alatt hallasz. És olyanokat is, akiket ott ‘csak nevükön’ szólítanak – de senki sem kérdezi meg, hogy kicsodák.”
Az utolsó kör – és amiről soha nem beszélnek
A „belső kör” létezéséről csak kevesen beszélnek. Akik igen, azok általában úgy kezdik a mondatot: „Ezt nem nekem mondták, csak hallottam…” Egyes városi legendák szerint ezen a szinten nem pénzben játszanak, hanem pozíciókban, politikai döntésekben, médiában elrejtett hatalomban. Mások úgy vélik, hogy a belső kör már nem is játék – hanem egy rituálé, ahol a tét a hallgatás és az örök tagság.
Miért nem zárják be?
Mert „A KÖR” nem létezik hivatalosan. Nincs róla papír, nincs adószám, nincs panaszos. Egy zárt rendszer, ami kívül esik a hétköznapi kaszinóvilágon. Talán mert jól van pozicionálva, talán mert védelmezi valaki – vagy valakik.
Zárszó: A kör bezárul
„A KÖR” nem hely, hanem struktúra. Egy belső világ, amely csak azok számára nyílik meg, akik már úgyis benne vannak – és amely mindig tudja, ki akar bejutni. Ha valaha meghívást kapsz, gondold meg jól: egy belépés még nem jelent kijáratot.
