A kaszinókban minden gép nyilvántartott, programozott, felügyelt és dokumentált. Nincs helye spontaneitásnak, véletlen leállásnak vagy önálló működésnek. Legalábbis elméletben. Mégis van egy történet, amely évek óta kering a magyar kaszinós szakmában – egy gépről, amely egyszer nem úgy viselkedett, ahogy kellett volna.
A „13-as gép” esete
A történet egy dunántúli kaszinóhoz kötődik, a belső rendszerben csak „13-as számú gépként” emlegetett eszközhöz. A nyerőgépek sorában ez a gép nem tűnt ki semmivel. Átlagos szoftver, középkategóriás jackpot, megszokott témájú grafika – mégis, valami más volt vele.
Egyik hajnalban, a zárás előtti órában a terem szinte teljesen kiürült. Csak egy vendég maradt, aki csendesen játszott a 13-as gépen. A krupié és a műszaki kolléga éppen zárásra készültek, amikor a vendég felállt, és zseton nélkül távozott. Nem szólt, nem reklamált, nem is köszönt.
A gép ekkor egyszerűen kikapcsolt.
Nem leállt. Nem fagyott. Kikapcsolt. A kijelző elsötétedett, a világító gombok kialudtak, és egy halk kattanás hallatszott – mintha valaki fizikailag lekapcsolta volna.
A furcsa újraindulás
A műszakvezető azonnal odament, megnézte a csatlakozást. Minden rendben volt. A gép nem mutatott semmilyen rendszerhibát vagy túlmelegedést. A hálózati kapcsolat stabil volt. Nem volt áramszünet, és más gép nem érintett.
Amikor már jegyzőkönyvet kezdtek volna írni a technikai incidensről, a gép újra bekapcsolt. Egyedül.
Nem külső vezérlésre. Nem időzített újraindulásként. A kijelző bekapcsolt, és a kezdőképernyő animációja megjelent. Mintha újraéledt volna. De a legfurcsább részlet: ugyanazzal az utolsó pörgetéssel kezdte, amivel a vendég távozott.
A megfigyelőszoba felvételei
A kaszinó természetesen visszanézte a kamerafelvételeket. A felvételen látható volt, hogy senki nem nyúlt a géphez. Sem a kikapcsolás pillanatában, sem az újraindulás előtt. A vendég pedig, aki utoljára használta, soha többet nem tért vissza.
Egy technikus így fogalmazott:
„Ez nem programhiba volt. Inkább olyan érzésünk volt, mintha a gép… várta volna, hogy elmenjen. És csak akkor tért magához, amikor már senki nem figyelt.”
Egyedi eset – vagy több is van?
A kaszinó sosem jelentette az esetet hivatalosan. A gépet később leszerelték, és egy raktárban tárolták, ahol állítólag még kétszer magától beindult – mindenféle tápellátás nélkül. Azóta csak „a gép” néven emlegetik, és egyfajta belső legenda lett belőle.
Hasonló történetek más kaszinókból is keringenek – éjszakai újraindulások, ismeretlen hibakódok, gépek, amelyek bizonyos játékosokat „visszautasítanak”. Egy debreceni terem dolgozója állítja, hogy náluk is volt olyan nyerőgép, ami csak egyetlen vendég jelenlétében volt hajlandó működni.
A határ a valóság és a történet között
Hogy mi történt pontosan a 13-as géppel azon az éjjelen, talán sosem tudjuk. Lehetett rejtett rendszerhiba, ritka szoftverbug, vagy egy véletlenül aktiválódó karbantartási ciklus. De az is lehet, hogy valami más.
Mert a kaszinók mélyén, ahol a zsetonok zaja keveredik az emberi történetekkel, gyakran az a legfurcsább, amit nem lehet megmagyarázni – csak továbbmesélni.
Zárszó: nevek nélküli gépek, emlékekkel
A legtöbb nyerőgép névtelen, lecserélhető és standard. De néha előfordul egy-egy, amelyről még évek múlva is suttognak. Nem azért, mert valaki sokat nyert rajta – hanem mert valamiért több volt, mint egyszerű gép. Egy mozdulat. Egy időzítés. Egy pillanat, amikor az ember és a gép határa elmosódott.
A 13-as gép ma már nem üzemel. De vannak, akik szerint még mindig érzékeli, ha valaki rágondol.
